A magyar-francia házaspár, Baksa Bernadett és Auguste a Côte d’Azur talán legbájosabb kisvárosában, Sanary-sur-Mer-ben nyitotta meg lakáséttermét, ahol autentikus dél-francia ízekkel várják a főzni vágyókat egy közös főzésre és vacsorára. Dettivel francia ízekről, gasztronómiáról és szerelemről beszélgettünk.
Régóta nyomon követtem már Detti munkáját, amikor végre egyik budapesti hazalátogatása alkalmával találkozni tudtunk. Egy belvárosi teaházban várom, ahol rövidesen mindketten kíváncsian kóstolgatjuk a finomabbnál finomabb teakülönlegességeket. Persze ahogy Dettivel egyre jobban belemerülünk a dél-francia gasztronómiába és a főzés rejtelmeibe, egyszer csak azon kapom magam, mintha a tengerparti kisvárosban lennék, és szinte érzem az orromban a napsütötte zöldségek, a fokhagyma és a petrezselyem ínycsiklandó illatát.
Férjeddel közösen egy lakáséttermet vezettek a francia Riviérán, Sanary-sur-Mer-ben. Hogyan született meg ennek az ötlete, hogy éppen Dél-Franciaországban nyissatok egy lakás éttermet?
Már gyerekkoromban is érdekelt a főzés és szerettem jókat enni. Anyukám és a nagymamám is nagyon jól főz, és bár korábban kevésbé merültem bele, mindig érdeklődve figyeltem, amit csináltak és nagyon tudtam élvezni a végeredményt. Több receptet meg is tanultam tőlük. A mindennapi életem részévé a férjemmel közös életünkkel vált. Auguste nagyon életvidám ember. Élvezi a jó ételeket, imád főzni, jókat enni, és örömet szerezni. Az édesanyja is elképesztően jól főz, úgyhogy volt kitől tanulnia. Amikor elköltözött otthonról, szembesült azzal, hogy ha olyan jókat szeretne enni, mint amilyen az anyukája főztje volt, akkor meg kell tanulnia főzni. Azóta is istenien főz, és már az első közös hétvégénktől… kapocs volt köztünk a közös főzés és a finom falatok. Auguste egy hétórás báránysülttel várt, amelyhez aztán együtt készítettük el az egyik legtradicionálisabb francia ételt, a ratatouille-t. Meghatározó hétvége volt, abszolút reprezentálta az eljövendő közös életünket (nevet).
Azóta is együtt főzünk és a főzés központi szerepet kapott a mindennapjainkban.
Az évek során sok családtagunkat és barátunkat láttuk vendégül és minden alkalommal nagyon élveztük, hogy örömet tudunk nekik szerezni. Így született meg az ötlet, hogy a közös főzést egy lakásétteremmé formálhatnánk. Rövidesen utánanéztem a szabályozásnak, regisztráltunk egy online oldalra, ahol időpontot lehetett foglalni hozzánk, és hamarosan elkezdtek sorban jönni a vendégek. Manapság pedig már ott tartunk, hogy rengetegen írnak közvetlenül nekünk, hogy hallottak rólunk és szeretnének eljönni. A lakásétterem mellett mindkettőnknek megvan a maga munkája és vállalkozása, úgyhogy ez abszolút egy szerelem projekt mindkettőnk számára. Ugyanakkor nagy szabadságot ad, mert mi döntjük el, melyik estére tervezünk programot.
Hogyan néz ki egy tipikus főzés nálatok, miből áll a menüsor?
A saját otthonunkban fogadjuk vendégeket a férjemmel és közösen elkészítjük a vacsorát, amelyet aztán az étkezőnkben, vagy ha jó idő van, akkor a teraszon együtt fogyasztunk el. Mindig helyi alapanyagokból és helyi receptekből dolgozunk, így a vendégeink belekóstolhatnak Dél-Franciaország ízeibe és egy teljesen autentikus élményt kapnak. Általában öt fogásos menüt készítünk. A francia étkezést mindig egy kis aperitif indítja – mi dél-francia módra kínálunk kis falatokat, utána következik az előétel, majd a főétel, amit az elmaradhatatlan sajtválogatás követ, és a legvégén a desszerttel zárjuk. Nagyon fontos számunkra, hogy mindig helyi dolgokat főzzünk, tenger gyümölcseit, halakat, zöldségeket, de volt már olyan vendégünk is, aki nem evett se halat, és a tenger gyümölcseit sem szerette, de sikerült az ő igényeinek megfelelően átalakítani a menüsort. Ugyanígy, ha valaki vegán vagy ételintoleranciája van, akkor azt is teljesen rugalmasan tudjuk variálni.
Ami pedig a legfontosabb: ugyanúgy történik minden, mintha csak a barátainkat látnánk vendégül. Laza hangulat, örömteli közös főzőcskézés és evés. Azt az üzenetet szeretnénk átadni, hogy a főzésben mennyi öröm rejtőzik, a közös étkezéseknek pedig mekkora jelentőségük van. Nem csak új recepteket, de reményeink szerint egy új szemléletmódot visznek magukkal haza, ezekből pedig szokásokat alakíthatnak ki az otthonukban.
Emlékszel mi volt az, amit először főztetek?
A főételünket, amit úgy hívünk „Plat de Bonheur”, és ami magyarul annyit tesz: „Boldogság étel” vagy „boldogság tészta”. Ez egy kagylós tészta, amelynek mindig hatalmas sikere van. Azért neveztük el „Boldogság tésztának”, mert ha rossz kedvünk van, akkor azért főzzük meg, hogy jó kedvünk legyen, ha pedig jókedvünk van és ünnepelni szeretnénk valamit, akkor azért készítjük el. Maga az elkészítése is egy örömteli tevékenység; nagyon színes, nagyon illatos, és igazából pofonegyszerű. Az embernek nem kell mást tennie, mint élvezni, hogy ott van a konyhában, felvágja a színes paradicsomokat, miközben mindent átjár a petrezselyem, a fokhagyma és a tenger illata. Minden mozzanata maga a boldogság.
Melyek azok a sajátosságok, amelyek különlegessé teszik a dél-francia gasztronómiát?
Amikor magyarként a francia gasztronómiára gondolunk, elsőre mindenkinek a csiga és a sajt jut eszébe. De a francia konyha nagyon regionális, ahány tájegység és éghajlat annyiféle sajátosság van. Délen, a mediterrán éghajlaton sok tenger gyümölcseit fogyasztunk – csigát például egyáltalán nem eszünk. Itt osztriga, kagyló és rák van. Ezek mellett a nap érlelte zöldségekből főzünk, mint a padlizsán, a cukkini és a paprika, amelyek az egyik kedvenc ételem, a ratatouille hozzávalói is. Tipikus és állandó íz a fokhagyma és fontos alapanyag az olívaolaj, ami egyik konyhából sem hiányozhat. Biztos elfogult vagyok, de Sanary mindent megtestesít, amit szeretek az életben: finom ételek, napsütés, enyhe éghajlat. Itt egész évben simogatóan balzsamos a levegő, gyönyörű a táj, nem véletlen, hogy ennyi művész járt mindig Dél-Franciaországba alkotni. Itt még a fények is mások. Pár kilométerrel arrébb itt vannak a szőlők, a fantasztikus provence-i borvidék és a lilán hömpölygő levendulamezők. Szerintem ez a legszebb része Franciaországnak, és itt a legszínesebb és legegészségesebb a konyha.
Hosszú évek óta élsz Franciaországban, több régiójában is megfordultál. Mi volt az, ami megfogott Dél-Franciaországban?
Gimnazista voltam, amikor életemben először egy diákcsere program keretében Nizza környékén jártam. Nagyon izgultam amiatt, hogyan fogok boldogulni, távol a családomtól, de Dél-Franciaország azonnal magával ragadott. Emlékszem, októberben érkeztünk és még nagyon jó idő volt, sütött a nap, gyönyörű volt a tenger, az emberek kedvesek voltak…csodálatos hangulata volt. Szuper élményeket szereztünk, és hiába voltam még csak tizenhat éves, már akkor teljesen elvarázsolt. Egyetemista koromban au pair-ként Elzászban kezdtem dolgozni, ami teljesen más régió és más kultúra. De a sors szó szerint Dél-Franciaországba lökdösött, nagy nehézségek és izgalmak árán leköltöztem délre Saint- Tropez-ba, majd onnan Sanary-ba, ahol egyből éreztem, hogy itt egy új otthonra leltem, hogy ez itt tartós lesz… Később egy évre hazatértem Magyarországra, hogy befejezzem az iskolát és az akkori vállalkozásomat is le kellett zárnom, de akkor már tudtam, hogy visszatérek ide. Időközben egy esküvőn megismerkedtünk Auguste-tel. Hamar kiderült, hogy ez egy különleges találkozás, olyan, ami megpecsételi a sorsunkat.
Mi jöhet még ezután, milyen terveitek vannak a jövőre nézve?
A lakásétterem mellett gasztrotúrákat is szervezek. Kirándulunk a vendégekkel és felfedezzük a helyi sajátosságokat, amelyek alkalmával bejárjuk a piacokat, végig kóstolunk mindent, elmagyarázom mi micsoda és melyek a helyi különlegességek. Ezt szeretném továbbfejleszteni és még több hasonló programot szervezni. De rengeteg tervem van még a francia gasztronómiával kapcsolatban… Szeretnék szép sorban haladni a megvalósításukkal és azt gondolom, egyre izgalmasabb utakra visz a mediterrán konyha engem is és azokat is, akik nyitottak a kulináris kalandozásokra.
