Ékszerrablás, sztrájk, jegyértékesítési csalás… és egy új vezető a világ leghíresebb múzeumában.
Az elmúlt hónapok eseményei példátlan válsághelyzetbe sodorták a Louvre-ot, amely egyszerre küzd súlyos biztonsági, infrastrukturális és munkaügyi problémákkal. A világ egyik legismertebb múzeuma körül kibontakozó krízis nemcsak az intézmény működését rendítette meg, hanem vezetőváltáshoz is vezetett, derült ki a turizmusonline.hu cikkéből.
2025. október 19-én fényes nappal, néhány perc alatt 88 millió euró értékű koronaékszert tulajdonítottak el az Apolló Galéria tárlóiból. Az eset komoly kérdéseket vetett fel a múzeum biztonsági rendszerével kapcsolatban – különösen annak fényében, hogy a korábbi elnök, Laurence des Cars csak a betörést követően értesült egy jelentésről, amely már korábban figyelmeztetett a kiállítótér elégtelen biztosítására.
„A betörést követő napokban Laurence Des Cars elismerte, hogy a Louvre külső területén működő térfigyelő kamerarendszer gyenge és „elöregedett” volt, ráadásul az egyetlen kamera, amely azon a külső falrészen működött, ahol a tolvajok behatoltak, nem az ékszereket őrző Apolló Galériához vezető erkélyre nézett” – fogalmaz a cikk.
A nehézségek sora ezzel nem ért véget. Novemberben az ókori görög műkincseket bemutató Campana Galériát kellett lezárni a födémgerendák meggyengülése miatt, majd december 15-től a dolgozók határozatlan idejű sztrájkba léptek, romló munkakörülményeikre és az elégtelen forrásokra hivatkozva. A munkabeszüntetés eddig négy alkalommal kényszerítette zárva tartásra a múzeumot, mintegy kétmillió eurós bevételkiesést okozva.
Februárban újabb csapás érte az intézményt: a rendőrség széleskörű jegyértékesítési csalást leplezett le, amely több mint 10 millió eurós kárt okozott. Kilenc gyanúsítottat állítottak elő, köztük a múzeum két alkalmazottját is. Néhány nappal később csőtörés miatt újabb termeket kellett lezárni.
A kialakult helyzetben a Louvre első női igazgatója lemondott, és Christophe Leribault vette át a vezetést, akinek elsődleges feladata az intézmény „biztosítása és modernizálása”. Leribault komoly múzeumigazgatói tapasztalattal érkezik: korábban több párizsi intézményt irányított, köztük a Petit Palais-t és az Musée d’Orsay-t, valamint a versailles-i kastély élén is állt.
A válság előjelei már korábban is láthatók voltak
Des Cars 2023-ban figyelmeztette a felügyeleti szerveket a Louvre „aggasztóan elavult” épületállományára, amit 2025 januárjában a kulturális miniszternek, Rachida Dati-nak küldött bizalmas feljegyzésében is megerősített. Távozása után úgy fogalmazott: az elmúlt időszak „a magány időszaka” volt számára, amelyben igyekezett megvédeni az intézményt a támadásoktól és a félretájékoztatástól.
Az új elnök feladata nem csupán a működés stabilizálása, hanem a nagyszabású, „Louvre Új Reneszánsza” névre keresztelt, mintegy egymilliárd eurós átépítési projekt folytatása is. Emellett helyre kell állítania a bizalmat a személyzet és a szakszervezetek irányába, és újra kell indítania a társadalmi párbeszédet egy olyan intézményben, amelyet az elmúlt hónapok botrányai és veszteségei mélyen megrendítettek.
